Programok
Aggtelek - Hucul ménes, Baradla barlang
Aggtelek - Hucul ménes, Baradla barlang
A tenyészet egyedei jelenleg 3 helyen tekinthetőek meg. A Jósvafő Táncsics út 1. szám alatt található a méntelep, a tenyésztésben lévő ménekkel és munkalovakkal, ez egyben a központi telephelye is a tenyészetnek. Itt lehetséges lovas turisztikai szolgáltatások, lovas kocsizás, szánkózás lovaglás, tereplovaglás, igénybevétele. (www.anp.hu) Az anyakancák és a nőivarú szaporulatnak a pihenőhelye egy félszer karámmal a jósvafői Gergés-lápán található. Itt éjszakáznak a lovak. A pihenő környékén lévő közel 200 hektár legelőn szabadon legel a kancaménes egyben elvégezve az egykori mezőgazdasági területek természetvédelmi fenntartását is. A méncsikók nevelése Szinpetriben és a környezetében található legelő területeken történik.
A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás Rövid-túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját. A túra a kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben zenehallgatással egészül ki.
A tenyészet egyedei jelenleg 3 helyen tekinthetőek meg. A Jósvafő Táncsics út 1. szám alatt található a méntelep, a tenyésztésben lévő ménekkel és munkalovakkal, ez egyben a központi telephelye is a tenyészetnek. Itt lehetséges lovas turisztikai szolgáltatások, lovas kocsizás, szánkózás lovaglás, tereplovaglás, igénybevétele. (www.anp.hu) Az anyakancák és a nőivarú szaporulatnak a pihenőhelye egy félszer karámmal a jósvafői Gergés-lápán található. Itt éjszakáznak a lovak. A pihenő környékén lévő közel 200 hektár legelőn szabadon legel a kancaménes egyben elvégezve az egykori mezőgazdasági területek természetvédelmi fenntartását is. A méncsikók nevelése Szinpetriben és a környezetében található legelő területeken történik.
A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás Rövid-túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját. A túra a kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben zenehallgatással egészül ki.
Boldogkőváralja - Boldogkőváraljai várA vár Boldogkőváralja község mellett található. A néphit szerint a muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Menekülése során betért Aszaló községbe, ahol csak egy embert talált, egy öreg Bodó nevű koldust, aki a király aszaló mestere volt és személyesen is ismerte. Mikor megtudta, hogy a király a tatárok elől menekül megígérte neki, hogy elbújtatja; jobbágy ruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. IV. Béla megköszönte Bodónak a segítséget és a tőle kapott lovon tovább állt. Mikor a tatárok elhagyták Magyarországot és a király visszatért, Bodó Hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel Budára a királynak, a szekerek bakjaira hét lányát ültette. A király segítője jóságáért birtokokat adományozott neki, de feltételeket szabott; várat kell építenie 5 év alatt, mellyel megvédheti a környéket. Igazából építési ideje pontosan nem ismert, első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. Feladata a kassai út és a Hernád völgyének védelme volt.
Edelény - L'Huillier-Coburg-kastély
Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését, amihez regimentjétől, a Caraffa-ezredtől kért ki kőműveseket, ácsokat és más mestereket.Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a kutatóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük. A II. világháború pusztítása nem kímélte az edelényi kastélyt sem. 1945-ben egy időre a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. A helyreállítási munkák során számos cirill betűs feliratot találtak mind a földszinten, mind pedig a kastély dísztermében. Az Edelényi kastélysziget sokáig üresen álló épületeiben az 1990-es években már mindenütt csak a pusztulást lehetett látni. Megmentését sokáig külföldi tőke bevonásával képzelték el a helyi vezetők. A kaszinótól a wellness-szállóig megannyi ötlet merült fel, ám egyik sem járt sikerrel. A kastélyt ma már ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier– Coburg- kastély együttes új neve Edelényi kastélysziget lett.
Füzér - Füzéri vár
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk, azonban az 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a Vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli “vak” Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg. Azt, hogy a Vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a Várban talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi denárja is igazolhatja. A Füzért elsőként említő 1264. évi oklevél szerint Füzért, IV. Béla korábban leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette.1270-ben István, immár, mint V. István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket. Az adománylevél 1272. évi megerősítésében már Mihály fivére, Demeter is szerepel. A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, de - a környékbeli várakhoz hasonlóan - Aba Amadé fennhatósága alá került.
Hollóháza - Porcelánmúzeum
A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. A kétszintes múzeumban időrendi sorrendben láthatók a tárgyi és írásos emlékek. A kiállítás az emeleten kezdődik, ahol 1777-től az 1948-ban bekövetkezett államosításig tartó időszakot öleli fel a kiállított anyag. A gyár 1777-ben, mint üveghuta kezdett működni. Az első tárlókban láthatóak a kezdeti idők üvegedényei, majd az 1831-es átállást követően, a kőedénykorszak, kezdetben a paraszti kultúra igényeinek megfelelő egyszerűbb, mindennapi használatra szánt kőedény tárgyai. Az 1800-as évek végén, a közízlés változását követve, a gyár művészeti törekvései is kétirányúvá váltak. Különleges látványosságot nyújtanak a Forma 1 trófeák az első magyarországi Forma 1 versenyek Nagydíjait Hollóházán készítették.
Miskolc - Diósgyőri vár, Lillafüredi Kastélyszálló, vízesés, kisvasútA vár jellegzetes romjai a Szinva-patak völgyében elterülő szürkésfehér mészkőből álló szikladombon emelkednek. Az erre épült földvárat első ízben Anonymus említi. V. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a várat. Ernye bán fia, István nádor volt az első, akkor még gyűrű alakú, kéttornyos kővár építtetője.
A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről – becenevén Lilláról – kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el.
A Lillafüredi ÁEV Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyi pálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, és számos gyalogos túra kiindulópontjára.
A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről – becenevén Lilláról – kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el.
A Lillafüredi ÁEV Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyi pálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz, és számos gyalogos túra kiindulópontjára.
Monok - Kossuth Lajos Emlékmúzeum és szülőházaA hajdani Nagy Kútparton álló emlékház a falu legismertebb épülete.
A földszintes, 2+2+2 ablakos házat 1780-82-ben építtette Andrássy István gróf. A copf stílusú, uradalmi tisztilakként használt épület a régi udvarházak mintájára készült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház északi udvari szobájában született Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége. A jelenlegi kiállítás az épület és az udvar teljes felújítása után 1994-ben, Kossuth halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg, a Rákóczi Múzeum munkatársai rendezésében. Hat termén végighaladva Kossuth Lajos életútjának főleg zempléni vonatkozásaival ismerkedhet meg a látogató. Az újhelyi, az eperjesi és a sárospataki tanulóévek bemutatása után Kossuth közéleti szereplésére irányult a figyelem. Az 1830-as évekre Kossuth Zemplén politikai mozgalmában meghatározó személyiséggé vált. Innen egyenes út vezetett az országos politikai élet színpadára, melynek fő momentumai jól ismertek. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében 1911. május 27-én helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.
A földszintes, 2+2+2 ablakos házat 1780-82-ben építtette Andrássy István gróf. A copf stílusú, uradalmi tisztilakként használt épület a régi udvarházak mintájára készült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház északi udvari szobájában született Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége. A jelenlegi kiállítás az épület és az udvar teljes felújítása után 1994-ben, Kossuth halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg, a Rákóczi Múzeum munkatársai rendezésében. Hat termén végighaladva Kossuth Lajos életútjának főleg zempléni vonatkozásaival ismerkedhet meg a látogató. Az újhelyi, az eperjesi és a sárospataki tanulóévek bemutatása után Kossuth közéleti szereplésére irányult a figyelem. Az 1830-as évekre Kossuth Zemplén politikai mozgalmában meghatározó személyiséggé vált. Innen egyenes út vezetett az országos politikai élet színpadára, melynek fő momentumai jól ismertek. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében 1911. május 27-én helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.
Pácin - Mágochy-'Sennyey-várkastélyA Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként tartják számon a pácini várkastélyt, melyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett fel, miután feleségül vette a gazdag Alaghy Juditot. Ebben a korszakban egyre nagyobb számban létesültek a török hódoltság vérzivataros hadszíntereitől biztonságos távolságra élő középnemesség olyan rezidenciái, melyeknél már elsősorban a kényelmi szempontok számítottak és nem a biztonságos védelem zord elvárásai. Így emelték a nagyméretű, reneszánsz ablakokkal keretezett, tágas, cserépkályhákkal jól fűthető szobáit és termeit, melyeknek külső homlokzatát a felvidéki sgraffito vakolatdíszítéssel látták el egykori építőmesterei. Tetőzetének oromdíszes pártázata is eme stílushoz tartozott, de a mögötte megbújó szolgaszemélyzet lőfegyvereivel gyilkos össztűz alatt tarthatta a nemesi lak ellen támadókat. Természetesen a korszak gyenge közbiztonsága miatt szükséges volt a lakópalota két sarkát vaskos tornyokkal ellátni, míg a gazdasági helyiségeket és raktárakat külső kőfallal kerítették, négy sarkát egy-egy toronnyal tagolva. Összességében a pácini várkastély kisebb, könnyű fegyverzetű rablóportyák elleni védelmül szolgált, míg reguláris, ágyúkkal rendelkező csapatok ellen már nem tudta megvédeni a falai között élő földesúri családot.
Regéc - Regéci vár
A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13–14. század fordulója körül. A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.
Sárospatak - Rákóczi vár
A Sárospataki vár vagy Rákóczi-vár egy középkori vár, Sárospatak legjelentősebb műemléke. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével,I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett: 1617–1618-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Udvari homlokzata elé a XIX. században boltíves tornácokat emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben másodlagosan beépített reneszánszelemek. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. Innen a neve: Lorántffy-loggia). A magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán a sárospataki vár látható, amely a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt.
Sátoraljaújhely - Magas-hegyi libegő – Magyarország leghosszabb libegőjeSátoraljaújhely városa büszkélkedhet Magyarország leghosszabb ülőszékes libegőjével. Az ország leghosszabb, sípályához csatlakozó függőszékes libegője, 2001. december 21-én kezdte meg működését a sátoraljaújhelyi Magas-hegyen. A libegő pálya hossza 1332 m, tengerszint feletti magasság 250 - 480 m, és közel 200 utast tud szállítani egy időben, menetideje 50 perc oda-vissza. A libegő középállomásánál található a Zemplén Kalandpark főbejárata, a felső állomásnál pedig egy többszintes, újonnan épült kilátóból lehet megcsodálni Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt és a környező vidéket. Az induló és középső állomáson büfé várja a felfrissülni vágyókat. A Magas-hegy oldala ideális hegyi kerékpáros terep, mely alkalmas országos bajnokságok rendezésére is. Jelzett turistautak találkozóhelye, ahonnan több felé indulhatunk a Zemplén szép tájaira. Kiváló hely osztálykirándulások, erdei iskolai foglalkozások, közösségi rendezvények számára. A centrum területén levő pihenőház hideg-meleg ételes büfével áll a kedves látogatók rendelkezésére.
Széphalom - A Magyar Nyelv Múzeuma
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt. A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel épült meg A Magyar Nyelv Múzeuma nagyszabású, interaktív állandó kiállítása, a széphalmi intézmény legfontosabb tartalmi egysége. A tárlat alapcélja az, hogy a 21. század igényeinek megfelelően, a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutassa be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét.
Szerencs - Rákóczi vár, Cukorgyüjtemény és gyártörténeti múzeum
A16. Század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a XIII. Században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. 1565-ben Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.
Szerencsi Gyártörténei és Cukor múzeum
1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók.
A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma.
1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók.
A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma.
Tokaj - Óváros, Tokaji MúzeumA város főutcájának balján, - melyet mindig Derék utcának neveztek - áll az az épület (ma könyvesbolt), mely 1849 januárjában Klapka György fővezér szállásául szolgált. Ennek a falában van az az ágyúgolyó, mely emlékeztet minden magyart az akkor történtekre. A város főutcája számos apró bolthelységet őriz, emlékeztetve Tokaj késő feudális kori, kereskedelmi szerepére. Szinte átmenet nélkül érkezünk a város főterére. Mely számos látnivalót tartogat. Balról áll a római katolikus templom (1913), a tér nyugati részén pedig a református templom (1802-1822) található. E térre nyílik az egykori Generális ház (katonai parancsnokság helye). A Derék utca északi folytatásánál találhatók az un. Görög kereskedő házak. Az egyik Morelli család tulajdonában volt, a másik (ma a tokaji múzeumnak ad otthont) a Karácsony család boltja és lakóháza volt. A XVIII. század utolsó ötödében épültek. A múzeum ad helyet a hegyaljai szőlő és bor néprajzi kiállításának. Az emeleten a Béres Béla egyháztörténeti anyagát láthatjuk. A földszinten vannak az ideiglenes kiállításoknak helyet adó, egykori bolthelyiségek. Borkiállítás kapott helyet az épület alatt található 2 szárnyú pincében melynek udvarán különböző kőből készült helytörténeti tárgyak láthatók.
Vizsoly - Vizsolyi református templom és biblia
A hungarikumok sorába került a Vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű biblia. A Biblia: 1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod- Abaúj - Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom.